course

15. Lecke

Bevezető: 

"Gondolataim képek, melyeket én hoztam létre"

Azért, mert a gondolatok, amiket gondolsz, úgy gondolod, hogy képekként jelennek meg, ezért nem ismered fel azt, hogy a gondolataid semmik. Így lett a "látásod". Ez az a funkció, amit a tested szemeinek adtál. Ez nem látás. Ez képalkotás. Elfoglalja a látás helyét, a víziót kicserélve illúzióra.

 

16. Lecke - Nincs semleges gondolat

Bevezető: 

"Nincsenek semleges gondolataim.?"
A mai feladat egy kezdõlépés ahhoz, hogy el tudd oszlatni azt a hited, mely szerint a gondolataidnak nincs hatása. Minden, amit látsz, a gondolataid eredménye. Nincs kivétel ez alól a tény alól. A gondolatok nem nagyok vagy kicsik, erõsek vagy gyengék. Csak igazak vagy hamisak. Az igazak saját képükre teremtenek. A hamisak szintén.

Nincs nagyobb önellentmondás, mint a céltalan gondolat. Ami az egész világ érzékelésének alapja, aligha nevezhetõ céltalannak. Minden gondolatod hozzájárul az igazsághoz vagy az illúzióhoz, vagy kiterjeszti az igazságot, vagy megsokszorozza az illúziót. Meg tudod többszörözni a semmit, de nem fogod ezzel kiterjeszteni.

Tévedés és az Ego

Bevezető: 

A képességek, amiket most birtokolsz csak árnyékai a valódi erõsségednek. Az összes jelenlegi funkciód megosztott és nyitott a kérdésekre és a kétségekre. Ez azért van, mert nem vagy benne biztos, hogyan használd õket, és ezért vagy képtelen a tudásra. Azért is vagy képtelen a tudásra, mert még mindig szeretet nélkül érzékelni. Az érzékelés addig nem is létezett, amíg a szeparáció be nem vezette a fokozatokat, szempontokat és távokat. A léleknek nincsenek szintjei, és az összes konfliktus a szintek fogalmából fakad. Csak a Szentháromság Szintjei képesek az Egységre. A szeparáció által teremtett szintek nem képesek csupán konfliktusra. Ez azért van, mert egymás számára semmitmondóak.

 

A Szentlélek tanítása

Bevezető: 

Mint bármilyen jó tanító, a Szentlélek többet tud, mint most te, de Õ csak arra tanít, hogy egyenlõ legyél vele.
Te már rosszul tanítottad magad, elhitted, ami nem igaz. Te nem hiszel a te saját tökéletességedben.
Tanítana Isten téged, hogy te osztottad fel a tudatod, amikor Õ tudja, hogy a tudatod csak egy egész?
Amit Isten tud, az az, hogy az Õ kommunikációs csatornái nem nyitottak hozzá. Így hát nem tudja Õt az Õ örömében részesíteni. És tudja, hogy az Õ gyermekei szenten örömtelik. Õ az örömét folyamatosan adja, nem idõben, de az örökkévalóban. Isten kiterjesztése, noha nem az Õ teljességében, mert az gátol, mikor az Õ fia nem kommunikál vele, mint egy. Így hát Õ azt gondolja, hogy "az én gyermekeim alszanak" és fel kell, hogy ébredjenek.

 

Gyöngyszemek

Bevezető: 


A fájdalom teszi olyan igazzá, hogy te a test vagy. Az ego szeparáltságunk mellékterméke.
Szeretet és bûntudat nem tud egyszerre létezni. Ha egyiket elfogadod, tagadod a másikat.

Krisztus vádmentessége a bizonyíték, hogy az ego soha nem volt és soha nem tudna lenni. Te nem bûntudatnélküli vagy az idõben, hanem a mindörökkében. Te bûnöztél a múltban, de nincs múlt. A mindígnek nincs iránya.

Amíg azt hiszed, hogy Isten fia bûnös, addig az idõ szõnyegén haladsz és hiszed, hogy halálba vezet.

Te majd látsz engem, ha megtanultad, hogy Isten fia bûntelen.

A bûnösség ötlete hozza a hitet egymás kárhoztatására és kivetíti a szeparációt az egység helyén.

Majd realizálod, hogy nincs út, csak ébredés.

Hogy ér véget a világ?

Bevezető: 


Tud valami, aminek nincs kezdete igazán véget érni? A világ véget ér egy illúzióban, ahogy kezdõdött.
A vége a kegyelem illúziója lesz. A megbocsátás illúziója; teljes; senkit nem kizáró, határtalan, gyöngédségében; betakar; elbújtat minden gonoszt; elzár minden bûnt és bûntudatot örökre.
Így vége lesz a világnak amit a bûntudat csinált és most nincs már célja és eltûnt. Az illúziók atyja a hit, hogy van céljuk; hogy szükséget szolgálnak vagy bizonygatja, amit akarunk.
Szemléld szándéktalannak és tovább nem láthatóak. Használhatatlanságuk fölismert és eltûnnek.
Hogy, ha nem ily módon minden illúzió véget ér? Az igazság elé tárva az igazság nem látja õket.
Egyszerûen túllátni lényegtelenségén.

A vétlen világ

Bevezető: 


Ha nem éreznél bûntudatot, nem tudnál támadni, a támadás gyökere a kárhoztatás.
Ez a bírálata egy elmének a másik fölött, hogy az nem elég jó szeretetre és büntetést érdemel.

Ebben rejlik a megoszlás. Az elme, amelyik bírál, elszeparáltan érzi magát attól az elmétõl, akit bírál, hisz abban, hogy büntetni a másikat, az segíthet megszökni az õ büntetése elõl. Ez nem más, mint az elme téves próbálkozása, önmagát tagadni és megszökni a tagadás büntetése alól. Ez nem egy próbálkozás feladni a tagadást, hanem kapaszkodni bele.
Így hát a bûnösség, ami eltakarja az atyát tõled és a bûnösség, ami õrületbe kerget.

 

Karácsony, mint az Áldozás Vége

Bevezető: 


Ne félj felfedezni, hogy az egész áldozás kizárólag a te ötleted. És ne keress biztonságot, hogy megpróbáld megvédeni magad, ahol nincs. Atyád és testvéreid féltenek. És te alkudozol velük egy pár különleges kapcsolatért, amiben azt hiszed, összekaparhatsz egy kis biztonságot. Ne próbáld tovább szeparálni a gondolatodtól a Gondolatot mely neked lett adva. Amikor egyesíted õket és látni fogod hol is vannak, a választás köztük semmi más mint egy gyöngéd ébredés, és olyan egyszerû mint kinyitni a szemed a nappali fényben amikor már nincs szükséged több alvásra.

A Karácsonyt egy csillag jelzi, egy fény a sötétben. Ne kívül, hanem belül lásd a mennyei ragyogást és fogadd el, hogy eljött Krisztus ideje. Õ jön, és nem követel semmit. Semmilyen áldozatot nem kér senkitõl. Az Õ jelenlétében minden áldozás elveszti jelentõségét. Mert Õ Isten Vendéglátója.

A szökés a sötétségből

Bevezető: 

A szökés a sötétségbõl két lépésbõl áll. Az elsõ, felismerni, hogy a sötétség az nem bújtat el.
Ez a lépés a legtöbbször félelmet von maga után. Második, a felismerése annak, hogy semmit nem is akarsz elbújtatni, akkor sem ha tudnád. Ez a lépés hozza a szökést a félelembõl. Amikor olyanná váltál, hogy nem akarsz többé bújtatni semmit, akkor nem csak communion be (eggyé válás) akarsz lépni, hanem érted is a békét és az örömöt.

A Szentséget nem lehet eldugni a sötétben, de magad be tudod csapni vele. Ez a hazugság félelmet kelt benned, mert felismered, hogy a szívedben hazugság van. És hatalmas fáradozásokat teszel, hogy ezt stabil realitássá tedd. A csoda oda teszi a realitást, ahová az tartozik. Realitás csak a spirit-hez tartozik és a csoda csak igazságot vesz tudomásul. Így oldja fel az illúziót magadról.

Ok és okozat

Bevezető: 

Lehet, hogy kifogásolod a félelmet, de véget nem érõen félelmet okozol magadnak. Én már említettem neked, hogy te nem kérhetsz engem, hogy megszabadítsalak a félelmedtõl. Én tudom, hogy az nem létezik. De te nem. Ha én beleszólnék a gondolatod és az eredményed közé, akkor dühbe hoznám az ok és okozat törvényét, ami a legeslegalapvetõbb törvény. Semmit nem segítenék azzal, hogyha nem tisztelném a hatalmát a te saját gondolkodásodnak. Ez teljesen az ellentéte lenne annak, ami ennek a kurzusnak a szándéka. Az sokkal nagyobb segítség, ha felhívom a figyelmed arra, hogy nem õrzöd gondolataidat elég elõvigyázatosan. Ennél a pontnál lehet, hogy úgy érzed, hogy csoda kellene ahhoz, hogy ezt tudd tenni és teljesen igazad is van. Még nem vagy eléggé jártas a csodaorientált gondolkodásban, de kiképezhetõ vagy erre. Minden csodatevõnek szüksége van ilyenfajta tréningre.

Én nem hagyhatlak, hogy õrizetlenül hagyd a tudatod, különben nem leszel képes segíteni nekem.
Csodát tenni megkívánja, hogy teljes tudatában legyünk a gondolat hatalmának, hogy el tudjunk kerülni minden hamis alkotást. Csoda kell ahhoz is, hogy egyáltalán a tudatot rendbe hozzuk,
egy körfolyamat, ami nem segítené az idõegybeesést, amiben a csoda szándékozva volt.