Malcolm Gladwell - The Accidental Guru 1.

 
Első rész Malcolm Gladwell - Fast Company - The Accidental Guru című írásából készült fordításból. Az üzleti világ egyik mai legnagyobb alakjáról szóló írás.

Ez volt a második napja az ötödik alkalommal megrendezett éves New Yorker Fesztiválnak, és Gladwell éppen most fejezte be
részletes értékelését annak a hét másodpercnek, amely Amondou Diallo gyalázatos agyonlövéséhez vezetett l999-ben. Percekkel ezelőtt a teremben lévő összes szempár rá figyelt, ahogyan felgombolyította az aprócska, nano-döntések folyamatát, amely félrevezetett négy new yorki rendőrt. Olyannyira, hogy az ártatlan guineai bevándorlót fegyveres bűnözőnek vélték. Ennek eredménye 41 lövés volt. 19 a mellbe.
Ahogyan a hölgy elismétli a kifejezést a tömegnek, lehet hallani, ahogy megemészti azt, mintha csak most válna részévé: a kifejezést, amit Gladwell mutatott be a csoportnak csupán percekkel ezelőtt. Leírta, hogy mi történik, amikor az a képességünk, hogy olvassunk az emberek szándékaiban, megszűnik, elnémul nagy stressz-helyzetekben. Miközben úgy tett, mintha kezeiben egy élesített pisztollyal célozna, különösen – részben szociológusi, részben Shakespeare-i színészi - hanglejtéssel magyarázta, hogy a zsaruk tévesztették össze egy „megrémült” fekete férfi viselkedését egy „rémisztő” fekete férfi viselkedésével. „Nem értelmezték helyesen abban a percben a szándékát, és ennek eredményeképpen teljesen félrefordították azt, amiről ez a társadalmi-helyzet valójában szólt.” Mondta. „Ezt a fajta mulasztást hívom én pillanatnyi autizmusnak.”
 
 
Ez csak egy Gladwell elegánsan becsomagolt frappáns kifejezései közül, melyeket az új könyvén keresztül hint szét: Blink: The Power of Thiking Without Thinking, (Villanás: A gondolkodás nélküli gondolkodás hatalma ) (Little, Brown, January 2005). Van benne”gyors észlelés”, vékonyra szeletelés”, és a Warren Harding tévedés” , de a „pillanatnyi autizmus”az egyike azoknak, melyet gyorsan el lehet képzelni ahogyan egy nő alkalmazza, amikor a főnökének azt magyarázza, miért viselkedik olyan fagyosan az új üzleti dobások alatt.
 
 
Legfrissebb emlékeim szerint senki sem csúszott bele olyan elegánsan és befolyással az üzleti gondolkodású vezető szerepébe, mint Gladwell. Röviddel az első könyve megjelenése után, The Tipping Point: Hov Little Things Can Make A Big Difference (A Billenési-pont: kis dolgok hogyan eredményezhetnek nagy különbségeket) (Little, Brown, 2000), Amerika a tenyerén hordozta. Gladwell ezzel az ugrással a The New Yorker-ben általánosan gondolkodó újságírók közül marketing istenné vált. Azóta Gladwell váltogatja a tollat és a mikrofont, egyensúlyozva a hosszú New Yorker cikkek és a durván évi 25 élő provokatív előadások között. A jelenlegi árfolyama kb 40.000 Usd megjelenésenként. Múlt évben olyan nagyszabású konferenciákon tartott előadást, mint a TED és a Pop!Tech. Meghívták olyan cégekhez, mint a Genentech, Pricewaterhouse Coopers, and Hewlett-Packard, hogy megossza velük tudását. A The New Yorkerben megjelent cikkei az üzleti-iskoláknál ajánlott irodalommá váltak. A The Tipping Point 28 hétig volt a New York Times best seller listáján, és több mint 2 évig a Business Wekks-én: és mára csaknek 800.000 példányt nyomtattak ki a gladwelli „új irányzat bibliából”.
A hatását mindamellett Gladwell mérsékelten próbálja csökkenteni: mint minden jó újságíró, ő is hajlik arra, hogy adatokkal támassza alá az érvelését. „Jusson eszetekbe” magyarázza” Még egy olyan könyvet is, ami best-seller, az amerikaiaknak csak kevesebb mint 1 %-a olvassa el.”
 
 
De ő, mint a társadalmi járványokban jártas ember mindekinél jobban tudja, ez nem az a fontos, hogy hány embert tudsz megérinteni, hanem hogy kiket. Gladwell és az eszméi elérték saját fordulópontjukat, és az ő hatásának bizonyítékaként most a kultúra minden szegletében fellelhető a politikától kezdve (Donald Rumsfeld használta „tipping point”-ot az iraki háború Jellemzésére), a szórakoztató iparig /a legendás Hip-hop csapat The Roots legutolsó albumának címe ez lett.) Gladwell befolyása sehol sem volt jobban érezhető, mint az üzleti világban. Howard Schultz a Starbucks-tól nyíltan a „tippint point” jelenségnek tulajdonította cégének sikerét. A Ketchum közönségszolgálat létrehozott egy adatbázist (amit nem túl szerencsésen Hatásos Kapcsolati Menedzsmentnek neveznek), amely követi a kapcsolattartók, szakértők és üzletkötők Gladwelli modelljét. Egy cég még azt a nevet is adta magának: Tipping Point Technologies Inc.

Nevének puszta említésével a kreatív igazgatók, és termékfejlesztők nem szó szerint az üzleti világgal hozzák kapcsolatba: „Ő egy rock sztár, egy spiritiszta vezető és versenyló”
 
 

Folytatásért kattints ide>>>

vagy keresd a vezetőképzés menüpont alatt.

 
 
 

Ajánló