A vétlen világ

 
A vétkesség elfogadása Isten fiának az elméjében, ami kezdete volt a szeparációnak, míg a vezeklés elfogadása annak vége. A világot, amit látsz, a téves rendszere azoknak, akik õrültté tették bûnösség által. Nézd meg pontosan a világot és észreveszed. Ez a világ a büntetés szimbóluma és úgy tûnik minden törvénye, hogy az a halál törvénye. Gyerekek születnek bele fájdalmon keresztül, fájdalomba.
Szenvedés kíséri felnövésüket és megtanulják a szomorúságot, szeparációt és a halált. Úgy tûnik az elméjük az agyukba záródott és az erejük csökken, ha a testük sérül. Úgy tûnik, szeretnek, miközben elhagynak és elhagyatottak.
Úgy tûnnek, elvesztik amit szeretnek,- talán ez a legõrültebb hit az összes között. Az õ testük hervad és zihál és a földbe fektetik és nincs többé. És egyikõjük sem gondol másképp, minthogy Isten, az kegyetlen.

Ha tényleg ez lenne az igazi világ, akkor Isten kegyetlen lenne. Egyetlen Atya sem tenné ki gyermekét ennek, hogy ez az üdvösség ára, és hogy szeress. A szeretet nem öl, hogy megmentsen. Ha úgy lenne, a támadás üdvösség lenne, és ez az ego értelmezése nem az Istené. Csak a bûnösség világa követeli ezt és csak a bûnös képzeli ezt. Ádám bûne nem érinthetett volna meg senkit, ha nem hitte volna, hogy az Atya aki kiüldözte õt a paradicsomból. Ebben a hitben veszett el az Atya ismerete, hisz csak azok, akik nem értik Õt, hihetik ezt.
Ez a világ Isten fiának kereszrefeszítésének a képe. És amíg nem realizálod, hogy Isten fiát nem lehet keresztre feszíteni, addig ez a világ az, amit látsz. És ezt nem fogod addig realizálni, amíg el nem fogadod azt az örökkévaló tényt, hogy Isten fia az nem bûnös. Õ csak szeretetet érdemel, mert csak szeretet volt adva neki. Õ nem lehet kárhoztatva, mert õ sohasem kárhoztatott. Vezeklés az utolsó lecke, amit meg kell tanulnia, ami tanítja, hogy soha nem követ bûnt el és nincs szüksége üdvösségre.

"Nem azért érezzük magunkat bûnösnek, mert vétkeztünk,
Hanem vétkezünk, mert bûnösnek érezzük magunkat."

-The Bible -