Na és mi van, ha…?

 

 
 
 
Mi is történik most? Már nem is ülsz, hanem csúszol lefelé a székről, a szemedet szívja a gép és inkább nem is akarod tudni, mennyi az idő. A főnök lecseszett, a munkát be kell fejezni, le kell adni holnapra. Durcás is vagy és legszívesebben bebújnál egy sötét sarokba a fufiddal és morognál vagy pityeregnél. Na és most mi lesz? Választhatod, hogy elmész aludni és feladod, megengeded magadnak, hogy elfáradtál és majd a holnap megoldja. Évek óta bevált módszer. Vagy előbújsz végre a monitorból és észreveszed a többieket?
 
Mi van, ha most az egyszer kitolod a határaidat? Ha kinézel a gödörből, eldobod az ásót és nem hisztizel? Mondjuk, meglátod a társaidat… Mi van, ha amit a főnök mondott nem is lecseszés, hanem építő kritika? Hiszen ő nem az ellenséged. Mi van, ha barátként vagy segítőként nézel rá? Vagy csak egyszerűen emberként..? Mi van, ha összekapod magad? És mi van, ha ezt minden nap megteszed? Milyen érzés lenne úgy befejezni a napot, hogy mindent megtettél érte?
 
Ők a csapatod, velük töltöd az életed felét. Persze, mert a másiknak ezt meg ezt kellett volna tennie, akkor nem itt tartanánk, meg ő ilyen meg olyan. Hát igen, Ő ilyen meg olyan. De itt van veled, ő is tolja, neki is megvan a maga szekere és végeredményben ő is csak egy ember… Minden nagy dolog egy apró lépéssel kezdődik, minden barátság egy suta nyitással indul. Csak 2 perc lefőzni egy kávét, de a beszélgetés, amit ott kezdtek, mély kapcsolatot építhet. Csak rajtad áll. Továbbra is úgy mész haza nap nap után, hogy fellélegzel, ha végre becsukhatod magad mögött az ajtót vagy egyszerűen nézőpontot váltasz, és megismered, ki lakik az álarc mögött?
 
És mi van, ha elengeded a fantáziád és nem az unalmas irodában ülsz, hanem mondjuk egy csillagűrhajót vezettek? Mindenkinek megvan a maga szerepe benne, a kapitánynak, a kormányosnak, a gépésznek, a szakácsnak, a kommunikációs tisztnek. Időnként meteorit felhőbe keveredtek, időnként megtámadják a hajót a langolierek, de ilyenkor csak az a néhány ember van, akire számíthatsz, aki védi a hátad és akivel megünneplitek, ha megnyertétek a csatát. Bármelyikük nélkül nem menne tovább jól az űrhajó, bármelyikük nélkül rosszabb lenne a csapat.
 
Ha valaki megengedné neked, csak úgy játékból, Te mit választanál..?

 

Ajánló