A Pénzintelligencia előadások pillérszemléleteiből részleteket osztunk meg minden számunkban.
Most a legutóbbi előadás technológiai részleteinek csodáiból szemléltetünk egy párat.
A jelenlegi világunkban igen kevesen merik azt felvállalni, hogy pontos előrejelzésekkel szolgáljanak arról, hogy mikor mi lesz sikeres. Kurzweil tanulmányozta Moore törvényét, amely a tranzisztorok exponenciális fejlődésére vonatkozott és megállapította, hogy ez az exponenciális fejlődés növekedésének elmélete minden technikai fejlődésre alkalmazható. Kurzweil előre tudta jelezni statisztikák és számítások alapján, hogy egy termék előállítási ára mikorra lesz a piac számára befogadható.

 

Tehát a kvantumfizika és a relativitáselméleti alapokon nyugvó kapcsolatelméleti kozmosz világképe mellett egy biológiai eredetű teória is belép. A nagy port kavart darwini biológiai evolúciós elmélet arról beszélt, hogy a legjobban beleillő képes fennmaradni, beletartozni. Ez az elmélet csak a kapcsolati világnézetbe illik bele, sem az arisztotelészi, sem a newtoni kozmológiába nem fér bele. Evolúció csak a kapcsolati, relativitáselméleti kozmológiában történhet.

 

 

Minél jobban érted, hogy hol tart a tudomány, annál jobban tudod, hogy a társadalom melyik ligába fog menni. Egy darabig az irányítja a rendszert, aki hamarabb ér az új ligába. Később ez nem igaz, mindenkinek kell menni a végén.

 

3.rész

 

Ahogy már korábbi cikkeinkben is említettük, Buckminster Fullertől tudjuk, hogy az első komolyabb lépés a nagy kalózoknak a Pitagorasz tétel volt, mert onnantól kezdve képesek voltak a csillagok állásából tájékozódni a tengeren. És aki messzebbre jutott, messzebbről hozta az áruját, az volt a nagyobb kalóz.
 
Ez volt a nyugati tudomány, de ebben az időben keleten Buddha mutatott utat a tudományos pszichológiai vívmányaival. Ha ez annak idején nem lett volna elnyomva, ma már előrébb járnánk biológiai transzhumánként – lehet nagyobb homlokkal élnénk. De a kereszténység és az iszlám, amik hierarchikus szerveződésű vallások, szerkezetüknél fogva inkább távolmaradtak a szabadabb gondolkodási irányoktól, így más irányú fejlődési vonalon haladtak.

 

 

Az elmúlt néhány ezer évben a tudomány álláspontja a bennünket körülvevő Univerzumról erősen meghatározta a társadalmi berendezkedést. Az arisztotelészi, hierarchikus, Föld – és emberközpontú szemlélet után a newtoni kozmológia határozta meg a társadalmi felépítést. A relativitáselmélet megjelenése után a kapcsolatalapú univerzum felépítés nyert teret, ma pedig a már látjuk a társadalom következő evolúciós szintjét, ami kombinációja lesz a kvantumteóriának, az általános relativitás elméleti teóriának és egy harmadik, a biológiából ismert teóriának, a Neo-Darwinizmus önszerveződő elméletének.

1.rész

 

Minden élőlény számára beépített vágy, hogy jobbá váljon. A fejlődéshez kapcsolatba kerül a környezetével és erőforrásokat vesz fel onnan. Élelmet, vizet, meleget, nyersanyagokat, energiát.
 
A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, ami bármennyi ideig tarthat, mert úgy elégíti ki a szükségleteit, hogy a vele kapcsolatba kerülő környezetet nem meríti ki, balanszban van vele. Így a következő generációnak is meglesz a lehetősége ugyanerre.

 

 

Egyre többen vannak azok, akik felismerik, hogy az eddigi stratégiák idejét múltak. De vajon tudja-e valaki, hogy milyen irányba kell haladni ahhoz, hogy új lehetõségeket találjanak, amit újult erõvel tudnak felhasználni?
 
Talán az egyéni erõlködés ideje lejárt már? Talán eredményesebb lehet összedobni mindazt amink van, és közösen gondolkodni a jövõrõl?

Ha több időd lenne, milyen hatással lenne ez életedre?
Hogy, hogy nyerhetsz több időt ? Fedezd fel magadnak!
A magas beosztású vezetõktõl 21.századi szemléletet vár el a globalizálódó világ, az új millenniumban. Ez az új karakter, minõség, valóság közeli értékfelismerést követel meg arról, hogy mi történik természet adta környezetünkben és személyes emberi mivoltunkban. Csak úgy lehet mindannyiunk számára hosszútávra szólóan is igazságos értékítéletünk, ha felismerjük mi fontos és mi nem, mi hasznos és mi nem, mit kell megváltoztatnunk és mit kell elfogadnunk.

Malcolm Gladwell - 4. rész *
Bunger emlékezetben felidézi a reakciókat a teremben, amint Gladwell előadása egy morajló vitában tör ki. „volt néhány ember, aki értette ezt a segítőkészséget és kapcsolatot, és voltak mások, akikben feltört az érzés: Úr Isten, ez az ember teljesen kétségbe von mindent, amiben hiszek!” meséli. Egy ponton valaki megkérdezte Gladwellt, hogy ő hisz-e a koncentrált csoportokban, mire azt válaszolta: „szerintem, hogy nem tartanánk itt, ha a koncentrált csoportok megszűnnének létezni.” Bár ezek az eszmék és mások a Blinkből nem forradalmiak, ezek pontosan azok a dolgok, amik szikrányit változnak. És milyen jobb embertől lehetne ezt hallani, mint Gladwell? – Bunger. Guru vagy Író?
<<< a cikk előző részét itt olvashatod

* Malcolm Gladwell - 3. rész *
A Blink (Blink:The Power of Thinking Without Thinking) megírására való ösztönzés Gladwell hajával kezdődött, (amikor rövid pillantást vetett a pletykarovatra, amikor azt írták róla,hogy „megégetheti magát” és meg is gyulladt a legújabb irodalmi esemény hatására, a New York Post hatodik oldala szerint). Felnőtt életének jelentős részében rövidre nyírt haja volt, de sok-sok évvel ezelőtt úgy döntött, hogy ’afrosra’ növeszti. „Az első dolog, ami történt az volt, hogy elkezdtem gyorshajtásért cédulákat kapni… Nem vezettem gyorsabban, mint ezelőtt, csak többször hajtottam át azon az úton.” És akkor eljött a nap, amikor Gladwell New York utcáin sétált, rendőrök kerítették be, mert összetévesztették egy nemi erőszak gyanúsítottjával...


Ajánló